hangzott el az M1 Híradójában.

Felmerült a gyanú, hogy egy 12 éves argentin kislány öngyilkossága kapcsolatba hozható a WhatsAppon és a Facebookon gyerekeket fenyegető, horrorisztikus lény, Momo miatt.

A torz szörny természetesen nem létezik, de híre rendkívül gyorsan terjed, egyre többen számolnak be felbukkanásáról. Szakemberek már a tavalyi Kék bálnához hasonlítják, amely százharmincnál több tinédzser halálát okozta világszerte.

A WhatsAppon és a Facebookon terjedő, gyerekeket zaklató, horrorisztikus lényt állítólag a japán Link Factory készítette el egy kiállításra. „Őse”, Momo avatarja mások szerint Keisuke Aizawa japán művész alkotása, amely egy Ubume nevezetű kísértetet dolgoz fel.

Mindenesetre nagy hatást gyakorolt az internetezőkre, s a csirkelábú, rémisztő nő felkerült az Instagramra, majd pár hónapja országokon átívelő karriert, önálló életet kezdett élni elsősorban a Facebook tulajdonolta WhatsAppon és magán a Facebookon.

A lény különös dolgokat, öncsonkítást kér, fenyegeti a gyerekeket. Azt állítja, hogy mindent tud róluk. A WhatsAppon hívásokat kezdeményez, a beszámolók szerint torzított, rémisztő hangokat hallat.

Nyilván más és más, beteg lelkületű személy ölti fel Momo alakját. Rövid keresés után már számos változatát találjuk meg a Facebookon, például ezt a hazai oldalt:

Az egyik változat szerint a rémisztgetéssel csak azokat támadják, akik megpróbálnak kapcsolatba lépni Momóval a közösségi hálózatokon, a Facebookon, a WhatsAppon vagy a Redditen. Kevésbé hitelesnek tűnő források szerint vírus bevetésével hozzáfér a felhasználók névjegyzékéhez.

Ellentmondásos a helyzet, hiszen a médiafigyelem csak erősíti a horrorlény hatását, de nem lehet nem beszélni a jelenségről, hogy a szülők időben felfigyeljenek, ha a gyermekük veszélyeztetett.

Egy gyerek mondta el az M1 riportjában:

Momo „Rám írt csütörtökön, hogy szia.” (…) „Az ismerőseim körében sok ilyen van, hogy ráírtak ilyen kamu Facebookról a Momo nevében, hogy megöllek, megtalállak, ha nem csinálod meg ezt és ezt.”

A lény nevében garázdálkodó ismeretlen számról jelentkezik, fenyegető üzeneteket ír, kísérteties videókat küld. A jelenség már sokkal több, mint egy eldurvult játék, mert akad kislány, akinek az öngyilkossága kapcsolatba hozható vele.

„Olyanokat írt, hogy meg akarok-e halni.”

Szakemberek szerint óriási a szülők felelőssége. Ha nem veszik komolyan a problémát, annak súlyos következménye is lehet, mivel a gyermekekben még nem alakult ki a megfelelő önvédelmi mechanizmus, és könnyen valóságosnak hihetik a virtuális világot.

Végh József klinikai szakpszichológus az M1 Híradójának elmondta, hogyha a gyerekek „belevonódnak, hatni fog rájuk, miközben egy virtuális, nem létező lény. Előbb-utóbb pedig elhiszik, hogy létezik.”

Fontos, hogy a gyerekek nyíltan beszélhessenek szüleikkel a közösségi médiában megjelenő zavaró vagy ijesztő dolgokról. A szülők már több online csoportot is létrehoztak, hogy közösen állítsák meg a zaklatókat.

Erre annál is inkább nagy szükség van, mert a rémlény gombamód szaporodni kezdett. Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója szerint „25 éves korban fejlődik ki teljesen az a homloklebenyi rész az agyunkban, amely lehetővé teszi, hogy felfogja az elkövető, hogy amit cselekszik, az veszélyes a társadalomra, tehát büntetendő”.

Az elkövető akár többéves börtönbüntetésre számíthat. A magyar büntetőjog szerint aki félelemkeltés céljából rendszeresen vagy tartósan zaklat másokat, azt akár 3 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik.