A legagresszívebb bőrdaganat típus főként a világos bőrűeket, világos szeműeket veszélyezteti, illetve azokat, akiknek sok anyajegyük van, vagy előfordult a családjukban melanoma. Az alapos önvizsgálat és a teljes bőrfelszín évenkénti vizsgálata elengedhetetlen része a megelőzésnek, amit nem érdemes halogatni. A veszélyes anyajegyek eltávolítását pedig, a sebgyógyulás és az egyre erősödő UV-sugárzás miatt, célszerű a tavaszi hónapokra időzíteni - hívta fel a figyelmet közleményében a Semmelweis Egyetem.

Ugrásszerűen megnőtt a bőr daganatos elváltozásainak gyakorisága az elmúlt egy évtizedben, ezen belül a legsúlyosabb, a melanoma előfordulása emelkedik meredeken, csaknem a másfélszeresére. Jelentős növekedés mutatkozik a többi bőrrák – pl. basalioma, laphámrák – esetében is, melyek a melanománál lényegesen gyakoribbak, ám kevésbé veszélyesek. Ha idejében felismerik ezeket, nem járnak komoly következményekkel, de ha későn megy orvoshoz a páciens, a laphámrák akár áttétet is képezhet – figyelmeztet Kuroli Enikő. A Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika patológus és bőrgyógyász szakorvosa hozzátette,hogy a drámai emelkedés az utóbbi években az ózonréteg elvékonyodása következtében megnövekedett káros UV-sugárzás és a szoláriumhasználat számlájára írható. Tíz perc szoláriumozás UV dózisa megegyezik egy egész napi, fényvédelem nélküli, nyári Balaton-parti napozással. A fénycsövek által kibocsátott sugarak hatására genetikai módosulás történik a DNS-ben, így a melanint termelő sejtek kontrollálatlanul osztódni kezdenek. Kiemelte: ezen környezeti hatások az utóbbi években megháromszorozták a melanoma előfordulását a 20-30 éves nők körében.

A rosszindulatú bőrdaganatok leginkább az atípusos (szabálytalan) anyajegyek minél korábbi kiszűrésével előzhetők meg, mely két pillérre, a rendszeres önvizsgálatra és a teljes bőrfelszín évenkénti szakszerű átvizsgálására épül. Az önvizsgálat módszere a legegyszerűbben az úgynevezett ABCD-szabállyal írható le. Az angol betűszó az anyajegy tulajdonságait jelöli; az A az aszimmetriát, a B (border) a szegély tulajdonságait taglalja, a C (colour) a színére utal, a D (diameter) pedig az átmérőt jelenti. Gyanús az az anyajegy, mely alakját tekintve aszimmetrikussá válik, ha körvonala elmosódó és nem éles, illetve a megváltozott szín és a megnövekedett méret is vészjósló – fejtette ki a szakorvos. Tehát, amennyiben új anyajegy jelenik meg a testünkön, vagy egy régebbinek megváltozik a mérete, színe, alakja, viszket, esetleg vérzik, mielőbb bőrgyógyászhoz kell fordulni.

Kuroli Enikő hangsúlyozta, az éves anyajegyszűrés részletes kórelőzmény-felvétellel kezdődik, majd a fehérneműre vetkőzött páciens teljes bőrfelszínének és hajas fejbőrének átvizsgálása következik, szabad szemmel illetve egy speciális nagyítóval, úgynevezett dermatoszkóppal. A vizsgálatra időpontkérés után kerülhet sor, melanoma gyanú esetén azonban soron kívül fogadják a pácienseket és sürgősséggel, 1-2 napon belül, pár perces sebészeti beavatkozással eltávolítják a problémás elváltozást. Basalioma vagy laphámrák esetében az anatómiai lokalizációtól függ a beavatkozás formája, de többnyire 1 hónapon belül ezeket a pácienseket is ellátják.

A szakember hozzáteszi, az irritációnak kitett (melltartóvonal, övvonal alatti), vagy szabálytalan alakú anyajegyeknél akkor is az eltávolítást javasolják, ha nagy valószínűséggel nincs rosszindulatú daganat a háttérben. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy az anyajegyeket célszerű a téli, kora tavaszi időszakban ellenőriztetni, mert ha indokolt valamelyiknek az eltávolítása, akkor jobb ezen túl lenni a nyári meleg előtt. Műtét után kötést kell viselni és az érintett területet a víztől is óvni kell, ezek elviselése sokkal kellemetlenebb a hőségben, mint hűvösebb időben. A sebgyógyulás a beavatkozás után 1-2 hétig tart, de még a következő egy hónapban is nagyon kell óvni a bőrünket.

Mint elmondta, a bőrről eltávolított képletet minden esetben szövettani vizsgálatnak vetik alá, melynek eredményétől függően kerülhet sor további vizsgálatokra. Melanoma esetén a beteg részletes kivizsgáláson vesz részt, mely során azt kutatják, hogy a daganat adott-e áttétet a szervezetben. Amennyiben áttét nem képződött, úgy sebészi beavatkozásra nincs szükség, de bizonyos esetekben kiveszik a tumorhoz legközelebb eső, úgynevezett „őrszem” nyirokcsomót. Amennyiben szövettani vizsgálattal találnak benne tumorsejtet, úgy az egész régióból eltávolítják a nyirokcsomókat. Bizonyos esetekben immunerősítő terápiára van lehetőség, és az áttétes melanomában szenvedők kezelésére is rendelkezésre állnak a legkorszerűbb gyógyszerek.

A melanoma nagy áttétképző hajlama miatt a tumor eltávolítása után is elengedhetetlen a betegek hosszú, 15-20 éves követése, amennyiben a primer tumor szöveti faktorai magas rizikóra utalnak. A gondozás menete, a kontrollvizsgálatok gyakorisága, a daganat klinikai viselkedésétől és a szövettani tulajdonságaitól függ, de az utánkövetés minimum 5 évig tart. A páciensek eleinte havonta, majd félévente, végül évente vesznek részt kontrollvizsgálatokon, egyebek mellett hasi ultrahangon, mellkasröntgenen és laborvizsgálaton.