Felmerül a kérdés, hogy az így kapott vagyon, vajon a felek közös, vagy külön vagyonába tartozónak minősül-e?

A bírói gyakorlat értelmében a nászajándék esetén abból kell kiindulni, hogy annak célja a jövendő házasélet terheinek megkönnyítése, a házastársak közös boldogulásának az elősegítése. Ezért a nászajándék rendszerint a közös vagyonhoz tartozik. Bizonyítható azonban, hogy az ajándékozó szándéka az volt, hogy az ajándékot csak az egyik házastárs kapja. Sikeres bizonyítás esetén a megajándékozott házastárs különvagyonának kell tekinteni a nászajándékot. A szándék mellett az ajándéktárgy jellege is meghatározhatja, hogy az a különvagyonba vagy a közös vagyonba tartozónak minősül-e. Például a személyes használatra szolgáló tárgyak (ruhanemű, ékszer stb.) vagy a foglalkozás folytatását elősegítő dolgok (pl. orvosi műszer) általában annak a házastársnak a különvagyonához tartoznak, aki azt használja.

A bírói gyakorlat alapján a menyasszonytáncpénz alapvetően a házastársak közös vagyonába tartozónak minősül, különös tekintettel arra, hogy a közös otthon megteremtésének elősegítését célozza. A közös vagyoni jellegétől csak kivételesen lehet eltekinteni, pl. akkor, ha valamelyik közeli rokon vagy jó barát más nászajándék helyett jelentős összeget nyújtott ezen a címen, kifejezetten az egyik házastárs részére. Jelentősége lehet emellett az ajándék értékének és az ajándékozónak a megajándékozotthoz fűződő kapcsolatának is. Abban az esetben ugyanis, ha például a szülő ad jelentősebb értékű ajándékot, ezt a tapasztalat alapján általában saját gyermekének szánja. Ilyen esetekben az ajándékot, illetve a helyébe lépett értéket annak a házastársnak a különvagyonához tartozónak kell tekinteni, akiknek a szülője, azt adta.

A bírói gyakorlat szerint amennyiben a mindkét házastárs részére történő ajándékozást okirat bizonyítja (pl. ingatlan ajándékozása esetén), csak maga az ajándékozó érvényesíthet igényt bármelyik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése érdekében. Nincs azonban akadálya annak, hogy az ajándékozó szülő ezt a követelést a gyermekére engedményezze. Ez esetben ez az igény a házastársak vagyonjogi elszámolásának keretében, a szülő perbenállása nélkül is elbírálható. Az említettek mellett azonban fontos, hogy egy vagyontárgynak, vagy pénzösszegnek a közös – vagy különvagyonba tartozása felől az eset összes körülményének vizsgálatával dönt a bíróság minden esetben.

Szerző: dr. Fekete Klaudia

Forrás: DAS