A legelső gondolat, ami megfordul a fejünkben a tetkóról, maga a minta, amit az emberek magukra tetováltatnak. Lényegében erről is van szó. A tetoválás művelete során tintát, vagy más festékanyagot juttatnak a bőr alá, pontosabban a felhám (epidermisz) és az irha (dermisz) közé.

Milyen eszközökkel tetoválnak

A festékanyag bőrbe juttatásához a kezdetektől fogva hegyes eszközöket használnak. Az eredeti tetováló kellékek csontból, például albatrosz madár csontja, emberi csont, vagy éles kövekből, cápafogból készültek különböző méretben. A mai modern szalonokban azonban már külön erre a célra kifejlesztett, 1981-ben szabadalmaztatott, úgynevezett tetoválógépet (tattoo gun) használnak, amelyben egy speciálisan erre a célra kifejlesztett tű váltotta fel a korábbi nem túl steril szerszámokat. Azonban egyes kultúrákban (Pl.: kalinga és kaningara törzsek) még a mai napig is a tradícionális eljárásokat és eszközöket alkalmazzák.

Mi kerül a bőrünk alá

A következő kérdés pedig ami felmerülhet bennünk hogy mi kerül a bőrünk alá. A tetoválótinta, mint bármilyen más festék, kötőanyagból és festékszemcsékből áll, amely magát az oldatot alkotja. A mai festékek alapját rendszerint szén, semleges fémsók, vagy oxidok alkotják, amelyek kötőanyaga alkoholokat, glicerint és vizet tartalmazhat. A színes festékek különböző vegyületekből tevődnek össze, amelyek ritkán allergiás reakciókat okozhatnak. Például a sárga festék kadmiumszármazékot tartalmaz, a zöld pedig krómot. Ezért javasolt tetováltatás előtt egy allergiatesztet elvégeztetni.

Mitől maradandó a tetoválás

A tetoválás során a bőr alá juttatott festékanyag a szervezet számára idegen eredetű, így szervezetünk természetes védekező mechanizmusa azonnal fellép ellene. Ha a festék szervetlen és nem mérgező, akkor a fehérvérsejtek makrofágjai egy úgynevezett rögzítő sebszövetet képeznek a festékszemcsék köré, ezáltal meggátolva a kilökődésben, így válik örökre a testünk részévé.

"A szerelem örökké tart, a tetoválás hat hónappal tovább."